AZ ÁLLATOK A VONATKOZÓ TÖRVÉNYEK FIGYELEMBEVÉTELÉVEL CSAK BUDAPESTI, SZEMÉLYES ÁTVÉTELLEL RENDELHETŐK!
A SZEMÉLYES ÁTVÉTEL AZ ÜZLETÜNKBEN LEHETSÉGES!
Törpenyuszik széles választéka elérhető üzletünkben! Sokféle különböző színben és alakban választható, fiatal (kb. 6-8 hetes) kortól. Felnőtt korukra is kicsik maradnak, nem nőnek nagyra. Csak budapesti, személyes átvétellel.
Nyuszink első napjai nálunk
Először is szögezzük le: mindegy, hogy egy vagy két nyuszkót tartunk, egy egyedül tartott nyuszi sem lesz azonnal szelíd. Attól függ, mennyit foglalkozunk vele. A legszelídebb akkor lesz, ha szobában tartjuk, de ha nem lakásban akarjuk tartani, akkor is jobb, ha velünk lakik egy ideig, s amikor szelíd lesz, kivisszük (már ha addigra meg nem gondoljuk magunkat…). Mire a nyuszi megérkezik, legyen előkészítve a lakhelye: szórjuk be friss, pormentes forgáccsal, esetleg, ha éppen van, szalmával a ketrecet (lehetőleg min. 100×50-es ketrecet használjunk, lehet saját gyártású is, ha az túl nagy helyet foglal el, akkor se legyen a ketrec 75-80 centinél kisebb), tegyünk be eleségét, vizet, szénát. Attól függően, hogy a jövevény mennyire szelíd már, tegyünk a ketrecbe egy kis házikót is, ahol háborítatlanul pihenhet. Ha a nyuszkónk minden alkalommal bebújik a kuckóba, ha a ketrec mellett elmegyünk, akkor inkább vegyük ki. Ha viszont a kíváncsiság győz, és az apróság pár perc múlva kidugja az orrát a házikóból, akkor azt a ketrecben hagyhatjuk.
A nyulat szállíthatjuk légzőnyílásokkal ellátott papírdobozban vagy ami a legjobb, felszerelt macskaszállító ládában (így a későbbi szállítások – pl. állatorvoshoz – is könnyen megoldhatóak). Ha lehet, olyan szállítóládát válasszunk, amit fentről is ki tudunk nyitni.
Hazaérkezés után a nyuszit tegyük rögtön a ketrecébe, s hagyjuk, hadd derítse fel nyugodtan új lakhelyét. Pár óra múlva már leülhetünk a ketrec mellé, figyelhetjük, és halkan beszélhetünk is a kis állathoz. Az első napokban még ne engedjük ki kedvencünket a szobában, s ne is vegyük kézbe, mert ha szegényt csak egy vad hajszában tudjuk elkapni, hogy ketrecébe tegyük, biztos nem lesz kezesbárány.
Hogy lesz szelíd? Mivel a nyulak rendkívül kíváncsi természetűek, gyorsan elérkezik az az idő, amikor nyulunk magától odajön a kezünkhöz, ha benyúlunk a ketrecbe. Először csak érjünk hozzá, majd etessük meg a kezünkből (pl. egy répa, jól megmosott és leszárított répazöld vagy kaporlevél csodákra képes), így gyorsan elnyerjük a bizalmát. A következő napokban megpróbálhatjuk óvatosan megsimogatni, amikor a kezünkből eszik. A nyuszik megismerik gazdájukat a hangjuk és a szaguk alapján, ezért beszéljünk hozzá, s hagyjuk, hadd szimatolgassa a kezünket, mielőtt megérintjük. Később, ha ezt már megszokta, engedjük ki a szobában, hagyjuk szaladgálni, üljünk le a földre. Gyorsan meg fogja tanulni, hogy nem kell félnie tőlünk, óvatosan megérinthetjük, megsimogathatjuk. S ha elnyertük a bizalmát, ő fogja követelni a simogatást. A törpenyulak általában gyorsan megszelídülnek, de még egyszer az alapszabályok:
– Csak akkor tegyünk házikót a ketrecbe, ha nyuszink kis idő múlva ki is jön belőle
– Ne vegyük mindig a kezünkbe, inkább csak simogassuk, ha a ketrecben üldögél.
– Áldozzunk kedvencünkre sok időt, mert különben nyuszink félős marad
Ha kézbe vesszük, egyik kezünkkel tartsuk erősen, a másikkal pedig tartsuk úgy, hogy érezze, szilárd “talaj” van a lába alatt, mert ha egy nyuszi úgy érzi, repül a levegőben, akkor pánikot kap és rögtön elkezd kapálózni. Ha gyerekek próbálkoznak, jobb ha először leülnek a földre, és ölükbe veszik a nyuszit, nehogy leessen. Két módja van egy nyuszkó felemelésének:
– Mindkét kézzel megfogjuk a hasa alatt és óvatosan felemeljük
– A nyakszőrnél megragadjuk az egyik kezünkkel, a másikkal megtámasztjuk a hátsó felénél
Ha a kis jövevény mellett már van egy nyuszink, össze kell őket szoktatnunk. Ha egy teljesen új, számukra ismeretlen ketrecbe csukjuk a két állatot, általában semmi probléma nem lesz. Ha azonos alomból származnak, akkor pláne semmi gond, hiszen születésüktől fogva ismerik egymást.
Nehezebb a dolgunk, ha már van egy nyulunk, s egy másik érkezik a házhoz. Semmi esetre se csukjuk az új jövevényt a másik mellé, mert verekedés lesz a vége (ill. ha ivarérett lányt teszünk a fiú nyuszink mellé, akkor gyors gyermekáldás lesz a jutalmunk), hiszen a régi tulajdonos meg fogja védeni a területét. Először idegen területen ismerkedjenek. Engedjük ki nyuszkónkat szaladgálni a szobában, közben tegyük a jövevényt a ketrecbe, a régi tulaj hadd szokja a szagát. Ha úgy gondoljuk, hogy már megszokták egymás jelenlétét és szagát, pár óra múlva, felügyelettel, egy semleges területen (pl. egy olyan szobában, ahol egyikük sem járt még) összeengedhetjük őket. Csak ha már jól kijönnek egymással, akkor tegyük egy ketrecbe őket. Ha bizonytalanok vagyunk, inkább két részre választott ketrecben tartsuk a nyulakat, míg hozzá nem szoknak egymáshoz.
A legnehezebb dolog két ivarérett, azonos nemű állat összeszoktatása, ebben az esetben tanácsos két külön ketrec használata, s a fent leírt módszer időtartamának több napra vagy hétre való kitágítása. Egy kasztrált hím és egy nőstény összeszoktatása ellenben általában elsőre sikerül.
Egy felnőtt nyúl legtöbbször nem tesz kárt a kisnyúlban, de pl. egy felnőtt hím általában azonnal párzó mozdulatokba kezd, de ez csak az első órákban lesz így, aztán abbahagyja.
Fordította: Györffy Gabriella
A törpenyúl étrendje:
Hogy mennyit? Attól függ, mennyi idős, mennyire hajlamos nyuszink a hízásra. De van egy pár alapszabály:
– Mindig legyen elegendő széna nyulunk előtt, mert ez a főétel
– Egy kifejlett nyúl (kb. 1-2 kg-os) a szénához és a zöldtakarmányhoz 3-4 evőkanál száraz eleséget kaphat naponta
– Vemhes vagy szoptatós anyaállatnak 7 evőkanál a napi száraz eleség-adagja
– Túlsúlyos kedvencünk ne kapjon száraz eleséget, vagy csak 1-2 evőkanálnyit, kapjon több zöld eleséget, s mozogjon többet
– Fiatal állatot óvatosan etessünk zöldtakarmánnyal, inkább kapjon szénát és 1-2 evőkanál száraz eleséget
– Nyáron növelhetjük a fűmennyiséget és csökkenthetjük a szénaadagot
– Víz mindig legyen állatunk előtt!
Egy törpenyuszi fő eledele a széna (kb. 70%-ban). Ez legyen állandóan kedvencünk előtt, mert nagyon fontos, az emésztéséhez nélkülözhetetlen anyagokat tartalmaz. Figyeljünk a széna minőségére, ne legyen dohos, poros vagy penészes.
A zöld eleség az étrend kb. 25%-át tegye ki, kapjon a nyuszkó pl. egy répát, egy darab almát vagy nyáron füvet. A zöld eleségek skálája nagyon széles, mert a nyuszik nagyon szeretnek minden gyümölcsöt, zöldséget, szeretik a füvet, a gyermekláncfüvet. Ha kedvencünk előző gazdájánál keveset kapott vagy egyáltalán nem kapott friss zöldet, akkor lassan szoktassuk hozzá. Ha esetleg hasmenés lépne fel, csökkentsük a mennyiséget, vagy egy ideig egyáltalán ne adjunk zöldet. Ha a hasmenés elmúlt, újrakezdhetjük a szoktatást. Alapvetően arra kell ügyelni, hogy a zöldtakarmány lehetőleg szoba hőmérsékletű legyen, és ne legyen nedves. Füvet és gyermekláncfüvet ne szedjünk közvetlenül autóút és úttest mellől, mert a kipufogógáz miatt rengeteg káros anyag halmozódik fel a növényekben. Lóherét és káposztaféléket csak kis mennyiségben etessünk, mert túletetés következtében felfúvódás következhet be, ami a nyulaknál végzetes.
Kiegészítő táplálékként adhatunk száraz kenyeret, nagyon jót tesz az állandóan növekvő fogaknak, de figyeljünk, hogy ne sokszor kapjon belőle (kb. hetente 2-szer), mert nagyon hizlal. Feltétlenül legyen elég száraz és ne legyen penészes. Kaphat a nyulunk száraz kukoricacsövet is, de erre is érvényesek a kenyérnél leírtak. Csínján bánjunk a mézes rudakkal, jutalomfalatkákkal és hasonló nyalánkságokkal is, mert nagyon hizlalnak!
Nyulaink szívesen rágcsálják a gyümölcsfák ágait is (levelet és kérget egyaránt), de adhatunk nekik bükk-, juhar-, fűz- és mogyoróágat is. A petrezselyem is remek csemegének számít.
A száraz eleség teszi ki az étrend legkisebb hányadát (kb. 5%), mert végül is az üregi nyulak sem kapnak pót eleséget… Itt sokféle lehetőség közül választhatunk: vehetünk készen kevert eleséget kisállat kereskedésekben, keverhetünk magunk is (nagykereskedésekben kapható hozzávalókból), s a két módszert ötvözhetjük is. A kisnyulak általában ugyanazt az eleséget eszik, amit a felnőtt nyulak, de a kicsiknek keverhetünk még az eleségbe zabpelyhet is. A kisállat kereskedésekben kapható “bébieledel” is, de nem feltétlenül szükséges ezzel etetnünk kisállatunkat.
Ha magunk keverjük az eleséget, legyen benne: 2-2 érsz árpa, búza, zab, ami egy rész jó minőségű bolti magkeverékkel vagy komplex eledellel kiegészíthető (semmiképpen se nyúlmüzli, nyúlsüti, nyúlcsoki, ezeket ne vegyük meg!). Ez utóbbi lehet tenyész nyulaknak szánt nyúltáp is, de vigyázzunk, mert a boltban kapható tápok általában hízónyulaknak valók, a tenyésztőtől kérdezzük meg, milyen fajtát használ, és legfeljebb azt keverjük bele.
Van néhány, a nyulak (és az ember) számára mérgező növény is, ezért ha bizonytalanok vagyunk egy növényben, adjuk-e vagy se, inkább ne tegyük. S vigyázzunk a mérgező szobanövényekkel is, ne legyenek a nyuszinak elérhető helyen. S akkor egy kis lista, a teljesség igénye nélkül, ha teljesebb listát szeretnénk, szerezzünk be egy mérgező növényekről szóló könyvet (pl. Kincses Ajtay Mária: Mérgező növények):
Bab, dudafürt, borostyán, tiszafa, gyűszűvirág, rekettye, boglárka, lonc, őszi kikerics, aranyeső, ádáz, burgonya zöldje, tuja, gyöngyvirág, mák, estike, csucsor, vadgesztenye, fekete nadragulya, hóbogyó, magyal, tulipán (s általában a hagymások), cédrus, földibodza, fenyő (a gyantája miatt).
